Ha elveszítünk valakit, akit szerettünk, a gyász és az érzelmi megterhelés mellett gyakran váratlan jogi és pénzügyi feladatok is ránk szakadnak. Az egyik legelső ilyen teendő az örökség sorsa: ki örökli a lakást, az autót, a megtakarításokat? Hogyan történik az eljárás, és legfőképp: mennyibe kerül a hagyatéki eljárás?
Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy az öröklés nem automatikusan történik, és hogy egyes költségeket az örökösöknek kell viselniük.
Cikkünk célja, hogy egyszerű, érthető módon mutassa be a hagyatéki eljárás menetével és költségeivel kapcsolatos tudnivalókat, különösen kezdők és laikusok számára. Ha még soha nem volt dolgod ilyen üggyel, ne aggódj – minden részt úgy írtunk meg, hogy magabiztosan eligazodhass benne, akár egyedül is.
Mi az a hagyatéki eljárás, és mikor szükséges?
A hagyatéki eljárás egy hivatalos, államilag szabályozott jogi folyamat, amelynek célja az elhunyt személy vagyontárgyainak átszállítása az örökösökre. Ez nem automatikusan történik meg: minden esetben kell egy jogi eljárás, amely biztosítja, hogy minden örökös jogszerűen és szabályosan kapja meg az örökség rá eső részét.
A hagyatéki eljárást általában a közjegyző vezeti le, de egyszerűbb esetekben a helyi jegyző is jogosult intézni. Az, hogy pontosan ki jár el, függ az örökség értékétől, típusától, és attól is, van-e vita vagy végrendelet. A hivatalos eljárás célja a jogbiztonság és az öröklési viszályok megelőzése.
Mikor nem szükséges hagyatéki eljárás?
Bár a legtöbb esetben kötelező, van néhány kivétel, amikor a hagyatéki eljárás nem szükséges vagy egyszerűsített formában történik.
Ilyen például, ha az elhunyt után nem maradt semmilyen ingatlan, autó, vagy egyéb értékes vagyon, esetleg csak személyes tárgyak, amelyeket a család közösen meg tud osztani. Szintén gyakori, hogy egyetlen örökös van, és a vagyontárgyak értéke nem halad meg egy bizonyos határt – ilyenkor az önkormányzatnál lehet kérni az eljárás mellőzését vagy gyorsított ügyintézést. Ez azonban nem automatikus: minden esetet a helyi jegyző vagy közjegyző egyedileg bírál el.
Pro Tipp: Érdemes az elhunyt utolsó lakóhelye szerinti önkormányzatnál érdeklődni, hogy valóban kell-e hagyatéki eljárás.
Mennyi a hagyatéki eljárás költsége 2025-ben?
A következő részben részletesen bemutatjuk, hogy milyen típusú költségekre számíthatsz 2025-ben egy hagyatéki eljárás során. A teljes kiadás az örökség értékétől, az örökösök számától, a jogvita meglététől és attól is függ, hogy szükség van-e külön ügyvédre vagy leltárra.
1. Közjegyzői díjak
A közjegyzői díj a hagyatéki eljárás legnagyobb és legbiztosabb költségeleme.
A díj nem fix összeg, hanem az eljárás során kezelt hagyaték értékétől függ, és a díjtételeket rendelet szabályozza. A közjegyző munkája magában foglalja a dokumentumok ellenőrzését, az örökösök beazonosítását, egyeztetést és a határozatok kiadását. Minél bonyolultabb az eset, annál több munkaórára van szükség – és annál többe kerül az ügy. A következő táblázatban összefoglaljuk a jellemző közjegyzői díjakat különböző örökségi értékek szerint:
Közjegyzői díjak becslése 2025-ben
| Örökség értéke | Várható közjegyzői díj |
|---|---|
| 100.000 Ft-ig | 8.000 – 12.000 Ft |
| 500.000 Ft-ig | 20.000 – 35.000 Ft |
| 1 millió Ft körül | 40.000 – 60.000 Ft |
| 5 millió Ft felett | 100.000 – 160.000 Ft |
| 10 millió Ft felett | 200.000 Ft vagy több |
A táblázatban szereplő összegek irányadók, és nem tartalmazzák az esetleges extra költségeket, például a leltározást vagy a földhivatali ügyintézést.
2. Illeték – Mikor kell fizetni?
Az öröklési illeték egy állami adó, amit bizonyos esetekben az örökség után kell fizetni.
A 2025-ben is hatályos szabály szerint a közeli hozzátartozók – például gyermek, házastárs, unoka – mentesülnek az öröklési illeték alól. Ez jelentős könnyebbség, különösen, ha nagyobb értékű ingatlanról vagy készpénzről van szó. Azonban mindenki másra – távolabbi rokonok, barátok, élettársak – 18%-os illeték vonatkozik az örökölt vagyon teljes értéke után. Ez akár több százezer forint is lehet.
Példa: Ha valaki 1 millió forintot örököl egy nem rokon elhunyttól, akkor 180.000 Ft illetéket kell fizetnie az állam felé.
Az illeték kiszabását a NAV intézi, és a határozatot az eljárás lezárása után kapod kézhez.
3. Egyéb költségek
A közjegyzői díj és az illeték csak a jéghegy csúcsa. A hagyatéki eljárás során számos más kiadás is felmerülhet, főként adminisztratív és hivatali jellegű költségek. Ezek jellemzően nem túl magasak egyenként, de összességében jelentős összeget képviselhetnek.
Leggyakoribb plusz költségek:
- Tulajdoni lap másolat: szükséges az ingatlan örökléséhez, ára kb. 3.000 Ft
- Földhivatali átvezetés: minden öröklött ingatlannál kötelező, díja 6.600 Ft
- Hagyatéki leltár: ha a közjegyző kéri, a jegyző készíti el – költsége 10.000 – 20.000 Ft
- Ügyvédi közreműködés: nem kötelező, de ha vita van, hasznos lehet – díj megegyezés szerint
Tipp: Ezekről a költségekről előre érdeklődj a közjegyzőnél, hogy ne érjen meglepetés.
Kinek kell fizetni a hagyatéki eljárást?
A hagyatéki eljárás költségeit általában az örökösök viselik, részesedésük arányában.
Ez azt jelenti, hogy ha valaki a vagyon 50%-át örökli, akkor az eljárási költségek felét is ő állja. Ha az örökösök között megegyezés születik, másképp is el lehet osztani a költségeket – például fizethet egy örökös is az összesért, ha a többiek erről lemondanak. Fontos, hogy ezekről a részletekről a közjegyző előtt kell nyilatkozni. Ha valaki lemond az örökségről, attól még a közjegyzői eljárás rá vonatkozó költségeinek egy részét köteles lehet megfizetni.
Mi történik, ha nincs végrendelet?
Sokan hiszik azt, hogy ha valaki nem hagy végrendeletet, akkor az állam örökli a vagyonát. Ez csak nagyon ritka esetekben igaz.
Ha nincs végrendelet, akkor a törvényes öröklési rend alapján történik a vagyon elosztása. Ez biztosítja, hogy a legközelebbi hozzátartozók részesüljenek először az örökségből. A végrendelet hiánya tehát nem akadálya az öröklésnek, csak más szabályok érvényesülnek.
Öröklési sorrend Magyarországon
Magyarországon a törvényes öröklési rend az alábbi sorrendet követi:
- Gyermekek és házastárs – egyenlő arányban, vagy megállapodás szerint
- Szülők – ha nincs gyermek
- Testvérek – ha szülők sem élnek már
- Távolabbi rokonok – pl. unokatestvérek, nagybácsik
- Állam – csak ha nincs semmilyen rokoni kapcsolat
Ez a sorrend akkor érvényes, ha nincs végrendelet, vagy az érvénytelen. Érdemes tehát végrendeletet írni, ha valaki szeretné befolyásolni, ki mit örököl.
Online hagyatéki ügyintézés – Mit lehet intézni otthonról?
Bár a teljes hagyatéki eljárás még nem végezhető teljes egészében online, egyre több részfolyamat intézhető digitálisan, különösen azok számára, akik külföldön élnek vagy időt szeretnének megtakarítani.
Az Ügyfélkapu rendszer segítségével például le lehet kérni a tulajdoni lap másolatát, elektronikusan lehet beadni egyes dokumentumokat, és sok közjegyző is biztosít online időpontfoglalást. Külföldön élő örökösök esetén a meghatalmazásokat akár nagykövetségen keresztül is el lehet intézni.
Pro Tipp: Ha nem tudsz személyesen jelen lenni, kérj meghatalmazással eljáró képviselőt – ez jelentősen gyorsíthatja az ügyintézést.
Hogyan csökkenthetők a hagyatéki eljárás költségei?
Sokan nem tudják, de tudatos előkészületekkel jelentősen csökkenthetők a hagyatéki eljárás költségei. Az alábbi módszerek segíthetnek:
- Végrendelet készítése: egyértelműsíti az öröklést, csökkenti a viták esélyét
- Rendezett dokumentumok: tulajdoni lap, bankszámla kivonatok, ingóságok listája
- Vitamentes öröklés: ha minden örökös megegyezik, olcsóbb és gyorsabb
- Részletfizetés kérése: sok közjegyző hajlandó méltányosságból engedni vagy részletekben kérni a díjat
Pro Tipp: Beszélgess a családdal még életében az öröklési kérdésekről – ez megelőzhet komoly vitákat és felesleges kiadásokat.
Példa: Mennyi volt a hagyatéki eljárás egy valós családnál?
Képzeljük el, hogy Erzsébet néni 2024 végén meghalt, és hátrahagyott egy 15 millió forint értékű lakást és 1 millió forint készpénzt. Három gyermeke volt, nem volt végrendelet, de nem alakult ki vita. A közjegyző levezette az eljárást.
Költségek:
- Közjegyzői díj: kb. 110.000 Ft
- Földhivatali költségek: 6.600 Ft
- Tulajdoni lap és egyéb adminisztráció: kb. 4.000 Ft
- Illeték: 0 Ft (közeli hozzátartozók)
Összes költség: kb. 120.000 Ft, amit a három örökös arányosan megosztott.
Ez egy tipikus, vitamentes, közeli hozzátartozók közötti hagyaték példája, ahol az ügyintézés gördülékenyen zajlott.
Záró gondolatok – Ne félj segítséget kérni
A hagyatéki eljárás elsőre bonyolultnak és ijesztőnek tűnhet, különösen egy olyan időszakban, amikor az ember érzelmileg is megviselt. De fontos tudni, hogy nem vagy egyedül: a közjegyzők, önkormányzatok és akár ügyvédek is segítenek abban, hogy a folyamat jogszerűen és lehetőleg zökkenőmentesen lezajlódjon.
A legnagyobb segítség, amit magadnak és szeretteidnek adhatsz, az az előrelátás. Egy jól átgondolt végrendelet, a papírok rendezése, és a családdal való nyílt kommunikáció hosszú távon sok időt, pénzt és feszültséget spórolhat meg.
Ha bármelyik részletnél bizonytalan vagy, kérdezz bátran – jobb előre tisztázni a dolgokat, mint utólag kapkodni. És ne feledd: még a legbonyolultabb öröklési helyzetekre is van megoldás, ha időben és tudatosan kezeljük őket.
Gyakran Ismételt Kérdések
1. Kötelező-e fizetni a közjegyzői díjat akkor is, ha lemondok az örökségről? Igen. A közjegyzői eljárás minden esetben lezajlik, még akkor is, ha lemondasz az örökségről. A díjakat az eljárás jogi lebonyolítása miatt számítják fel, nem attól függően, hogy elfogadod-e a hagyatékot.
2. Öröklés után mennyi időn belül kell kifizetni az illetéket vagy díjakat? A NAV által kiszabott illetéket általában a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül kell megfizetni. A közjegyzői díj többnyire az iratok átvételekor, az eljárás végén esedékes.
3. Mit tehetek, ha csak adósság maradt örökségként? Lemondhatsz az örökségről. Ezt hivatalosan, írásban kell jelezni a közjegyző előtt. Így az adósság is az államra vagy más örökösre száll, és nem terhel téged. Pro Tipp: Mindig kérdezz rá, hogy tartozás is része-e a hagyatéknak, mielőtt aláírod az átvételt.
4. Külföldről is lehet örökölni Magyarországon? Igen, de az ügyintézés több lépést igényel. Meghatalmazottat kell kijelölni Magyarországon, vagy konzuli segítséggel eljárni. Célszerű egy ügyvéd vagy közjegyző tanácsát kérni, hogy elkerüld a késlekedéseket.
5. Mennyi idő alatt zajlik le a hagyatéki eljárás? Egyszerű, vitamentes ügyekben általában 2–3 hónap alatt lezárul. Bonyolultabb esetek – például végrendelet, több örökös, vagy vita esetén – akár 6–12 hónapig is eltarthat.
6. Örökölhető-e bankszámla vagy megtakarítás is? Igen. A bankszámlán lévő pénz vagy más pénzügyi eszköz is része lehet a hagyatéknak. A bank csak a közjegyzői végzés birtokában adja ki a pénzt az örökösöknek.
7. Szükséges-e ügyvédet fogadni a hagyatéki eljáráshoz? Nem kötelező, de ha vita van a felek között, vagy az örökség jogilag bonyolult (pl. cég, külföldi ingatlan), akkor erősen ajánlott. Az ügyvéd segíthet megelőzni a jogvitákat és gyorsítja az eljárást.
8. Elajándékozható-e a vagyon halál előtt, hogy elkerüljem az öröklést? Lehetséges, de figyelembe kell venni, hogy az ajándékozásnak is vannak adózási és jogi következményei. Túl közeli időben történő ajándékozás esetén az örökösök kérhetik az érték beszámítását az örökségbe.
9. Kaphatok-e kedvezményt vagy mentességet a közjegyzői díjból? Ritkán, de bizonyos esetekben – például szociális helyzet vagy különösen alacsony értékű hagyaték – a közjegyző adhat méltányosságból engedményt vagy részletfizetést. Pro Tipp: Mindig kérdezz rá a lehetőségre a közjegyzőnél, még ha nem is ajánlja automatikusan.
10. Mi történik, ha több végrendelet is előkerül? A közjegyző vagy bíróság dönti el, melyik végrendelet érvényes. Általában az a legfrissebb, formai hibák nélküli dokumentum számít. Ilyen esetekben az eljárás meghosszabbodhat.
